Az elveszett kószálónők felbukkannak
A kortárs író- és költőnők napjainkban magától értetődő természetességgel vannak jelen az irodalomban. Folyóiratok, kötetek jelzik a női szerzők jelenlétét, érdeklődőkkel teli termeket töltenek meg egy-egy felolvasás alkalmával. De nem volt ez mindig így, és tudásunk sajnos erről máig meglehetősen korlátozott. A nők egyenjogúságáért való küzdelem nem kizárólag a politikai életben való részvételért, a választójog megszerzéséért és gyakorlásért, vagy a családban, munkahelyen betöltött szerep elfogadtatásáért folyt. A művészeti, irodalmi tevékenység elismertetése szintén nem ment egykönnyen. A huszadik század első évtizedeinek női szerzőinek komoly ellenállással kellett megküzdenie, a kritikusok részéről gyakran tapasztalható lekicsinylés pedig odáig vezetett, hogy ezek az alkotók mára jórészt elfeledettekké váltak.
Múlt csütörtökön azonban újra reflektorfénybe kerültek. A Megyei Irodalmi Hetek rendezvénysorozat keretében mutatták ugyanis be a Ráció Kiadó gondozásában megjelent Nő, tükör, írás című tanulmánykötetet, amely e korszak író-, költőnőinek munkásságát tárgyalja. A Rómer Házban újfent bebizonyosodott, hogy méltánytalanul agyonhallgatott szerzőkről van szó, akik több figyelmet érdemelnek. Erről a kötet szerkesztői, Varga Virág és Zsávolya Zoltán igyekeztek meggyőzni a közönséget, akik Szalai Zsolt kérdéseire válaszolva elmondták, hogy az irodalomtörténetnek ideje volt már pótolni a hiányosságokat, hiszen a korszakra vonatkozó ismereteink szükségképpen torzak, ha nem vesszük figyelembe a női szerzők irodalmi teljesítményeit. Varga Virág szerint nem csak kuriózumokként kell tekinteni rájuk, számos olyan erényük van, amiért ma is érdemes olvasni Kaffka Margit, Földes Jolán, Lesznai Anna, Tormay Cecil, Gulácsy Irén, Lux Terka, Tóth Wanda, Erdős Renéé és mások műveit. Az ezerkilencszázas évek elején nagyon sok női szerző volt, akik a Nyugatban, vagy éppen a Napkeletben publikáltak verset, prózát, vagy éppen kritikusként tevékenykedtek, azonban a kor irodalmi életében csupán egy írónőnek volt hely (Kaffka Margitnak), a férfiak által irányított és alakított irodalmi kánon ezért nem fogadta be őket. Pedig műveik nem kizárólag mint kordokumentumok, a korabeli társadalmi elvárások tükrei érdekesek, hanem esztétikai minőségeik, illetve tematikájuk (pl. a szexualitás, a férfi-nő, vagy az anya-lány kapcsolat) tekintetében is figyelemreméltóak, számos új jelentéslehetőséget kínálnak. Példaként hozható fel Gulácsy Irén, akinek regényei a történelem nőként való megélését mutatják meg, és a ma mostoha műfajként kezelt történelmi regényt sajátos női nézőponttal gazdagítják.
Érdekes, hogy a korszak legsikeresebb írója is egy nő volt, jelesül Földes Jolán, akinek A halászó macska utcája című regénye 1936-ban elnyerte egy nemzetközi pályázat első díját, amely akkora pénzjutalommal járt, mint ma egy Nobel-díj. Az írónő műveit számos nyelvre fordították le, sikerüket pedig jelzi, hogy többszöri kiadásukra is sor került, sőt némelyikükből filmet is forgattak, mint például az Aranyfülbevalót, amelynek főszerepét Marlene Dietrich játszotta. Zsávolya Zoltán szerint olyan alkotók mint Földes Jolán vagy Lesznai Anna többek között azért is szorulhattak háttérbe, mert a háború elől emigráltak, ami az amúgy változó ideológiák közepette egyik politikai rendszer számára sem volt elfogadott magatartás, sokak pedig áldozatai lettek a történelmi kataklizmáknak.
A rendezvény alkalmat kínált arra is, hogy néhány mű újra megszólaljon. Iván Orsolya és Kiss Viktória nagyszerű előadásában Kosztolányiné Harmos Ilona, Török Sophie, Erdős Renéé és mások versei, prózarészletei hangzottak el, míg a Stummer Márton, Sárközi Péter és Bencsik Marcell alkotta jazz-trió a harmincas-negyvenes évek zenei világának megidézésével tette teljesebbé az élményt. A Nő, tükör, írás című tanulmánykötet bemutatója mindenkit meggyőzhetett arról, hogy érdemes újra végigböngészni a könyvtárak polcait, felfedezni ezeket az igazi irodalmi csemegének számító műveket, és remélhető, hogy új kiadásban is olvasható lesz mind több alkotás a huszadik század első felének női irodalmából.
